Programozás alkotása

2019.02.12. Off By szerver00

Web Program Kódok feltalálói

JAVA

Java általános célúobjektumorientált programozási nyelv, amelyet a Sun Microsystems fejlesztett a ’90-es évek elejétől kezdve egészen 2009-ig, amikor a céget felvásárolta az Oracle. 2011-ben a Java 1.7-es verzióját az új tulajdonos gondozásában adták ki.

A Java alkalmazásokat jellemzően bájtkód formátumra alakítják, de közvetlenül natív (gépi) kód is készíthető Java forráskódból. A bájtkód futtatása a Java virtuális géppel történik, ami vagy interpretálja a bájtkódot, vagy natív gépi kódot készít belőle, és azt futtatja az adott operációs rendszeren. Létezik közvetlenül Java bájtkódot futtató hardver is, az úgynevezett Java processzor.

Java WIKI
Paradigmaobjektumorientált
Jellemző kiterjesztés.java, .class, .jar, .war, .ear
Megjelent1995
TervezőJames Gosling illetve a Sun Microsystems cég
FejlesztőJames Gosling illetve a Sun Microsystems cég, amit később megvett az Oracle Corporation
Utolsó kiadásJava Standard Edition 8 Update 45 (1.8.0_45)[1](2015-04-14[1])
Típusosságstatikusan típusos, erősen típusos, típusbiztos, normatív

A Java nyelvet kávézás közben találták ki, innen ered a kávéscsésze ikon.[2] Négy fontos szempontot tartottak szem előtt, amikor a Javát kifejlesztették:

  • objektumorientáltság;
  • függetlenség az operációs rendszertől, amelyen fut (többé-kevésbé);
  • olyan kódokat és könyvtárakat tartalmazzon, amelyek elősegítik a hálózati programozást;
  • távoli gépeken is képes legyen biztonságosan futni.

Objektumorientáltság

A nyelv első tulajdonsága, az objektumorientáltság („OO”), a programozási stílusra és a nyelv struktúrájára utal. Az OO fontos szempontja, hogy a szoftvert „dolgok” (objektumok) alapján csoportosítja, nem az elvégzett feladatok a fő szempont. Ennek alapja, hogy az előbbi sokkal kevesebbet változik, mint az utóbbi, így az objektumok (az adatokat tartalmazó entitások) jobb alapot biztosítanak egy szoftverrendszer megtervezéséhez. A cél az volt, hogy nagy fejlesztési projekteket könnyebben lehessen kezelni, így csökken az elhibázott projektek száma.

PHP

PHP egy általános szerveroldali szkriptnyelv dinamikus weblapok készítésére. Az első szkriptnyelvek egyike, amely külső fájl használata helyett HTML oldalba ágyazható. A kódot a webszerver PHP feldolgozómodulja értelmezi, ezzel dinamikus weboldalakat hozva létre.[2] Rasmus Lerdorf 1995-ben indította útjára. Ma a The PHP Group tartja fenn és fejleszti.[3] A PHP szabad szoftver, de licence nem csereszabatos a GNU licenccel, mivel megkötéseket tartalmaz a PHP név használatára.[4]

A PHP születésekor csupán egy makrókészlet volt személyes honlapok karbantartására. Innen jön az eredeti név is: Personal Home Page Tools.[5] Az rövidítés jelentése később PHP: Hypertext Preprocessor lett, így rekurzívvá vált.[6][7] Később a PHP képességei bővültek, így egy önállóan használható programozási nyelv alakult ki, amely képes nagyméretű webes adatbázisalapú alkalmazások működtetésére is.

A PHP nyelv népszerűsége képességeinek bővülésével folyamatosan nőtt. A NetCraft elemző cég felmérései szerint a PHP-t 1999 novemberében több mint 1 millió kiszolgálón használták. Ez a szám 2001 szeptemberére 6 millióra ugrott, 2003 októberében pedig már állítólag 14 millió gépre telepítették a PHP-t. A SecuritySpace.com szerint a PHP az Apache legnépszerűbb modulja, a mod_ssl-t, a perl modult és a FrontPage-et is maga mögé utasítva. 2007 áprilisában több, mint 20 millió honlap és 1 millió szerver használta.[8]

A hagyományos HTML lapokkal ellentétben a kiszolgáló a PHP-kódot nem küldi el az ügyfélnek, hanem a kiszolgáló oldalán a PHP-értelmező motor dolgozza fel azt. A programokban lévő HTML elemek érintetlenül maradnak, de a PHP kódok lefutnak. A kódok végezhetnek adatbázis-lekérdezéseket, létrehozhatnak képeket, fájlokatolvashatnak és írhatnak, kapcsolatot létesíthetnek távoli kiszolgálókkal. A PHP-kódok kimenete a megadott HTML elemekkel együtt kerül az ügyfélhez.

A PHP-t parancssori alkalmazásként is telepítik, így alkalmas parancsfájlok készítésére. Számos rendszergazda automatizálási célokra is a PHP-t használja, pedig ezt a feladatot hagyományosan Perl– vagy shell scriptekkel oldották meg.[2]

PHP WIKI
Paradigmaimperatívobjektumorientáltprocedurálisreflektív
Jellemző kiterjesztésphpphtmlphp4php3php5phpsphar
Megjelent1995június 8.
TervezőRasmus Lerdorf
FejlesztőRasmus LerdorfAndi GutmansPHP GroupZend TechnologiesZeev Suraski
Utolsó kiadás7.3.0[1] (2018.10.11.)
DialektusokZend EngineHHVMPhalangerQuercusProject ZeroParrot
Hatással volt ráC++PerlCJavaTcl
Befolyásolt nyelvekFalconHack
Operációs rendszerplatformfüggetlen
LicencPHP Licenc

A PHP fejlődése kezdetén csak CGI-programok halmaza volt. Ezeket Rasmus Lerdorf néhány Perl szkript lecserélésére írta, amelyeket honlapjának karbantartására (például önéletrajzának megjelenítésére és a látogatottság mérésére) használt. Később ezeket a programokat kombinálta a szintén általa írt Form Interpreter (űrlap-értelmező) alkalmazással – így jött létre a PHP/FI, ami már jóval szélesebb funkcionalitással bírt. Az új, C nyelven megírt változat képes volt adatbázisokhoz kapcsolódni és segítségével egyszerű dinamikus weboldalakat is létre lehetett hozni. Lerdorf 1995június 8-án adta ki a PHP első nyilvános változatát, hogy külső segítséggel gyorsabbá tegye a hibák megtalálását és a kód további fejlesztését.[9] Az új verziót PHP 2-nek nevezte el és már megtalálhatóak voltak benne a mai PHP alapvető tulajdonságai: a Perl-éhez hasonló változók, az űrlapok kezelése és a HTML-kód beszúrásának lehetősége. A PHP szintaktikája is hasonló volt a Perl-éhez, de annál jóval korlátoltabb, egyszerűbb és kevésbé egységes volt